1. halálnem:
- És milyen?
- Jó, csendes, nagy. Egyedül élek benne. Nagy dolog.
- Fűtés van?
- Persze, közel van minden amúgy is.
- Mármint?
- Barátok, család, barátok. Hát... mindenki, tudod. Hálás vagyok, hogy támogatnak és ennyit segítenek, csomó bútor, kaja... minden. Tök jó. Bolt is van.
- És tegnap mit csináltál? 
- Elvoltam. 
[Elvoltam = sírva mandarint ettem, ma meg egy üveg borral sírok, mert elfogyott a mandarin.Tökéletesen egyedül. Nagyon szuper, elértem amit akartam, csak az nem volt benne a tervben, hogy zokogva zabálok mandarint heti kétszer.]

2. halálnem:
- És most hazamész? Nem jössz át?
- Nem kösz, holnap ebédre vagyok hivatalos, friss akarok lenni.
- Rendben, értem. És akkor most haza?
- Persze, nézek valami filmet, élvezem az egyedüllétet.
[Egyedüllét= az ablakban ülve írom épp a nyomorom és sajnálom magam.]

3. halálnem:
- Most mik a terveid?
- Pénzt gyűjtök, önállósodom. Várom már, főleg mert nagy kihívás.
- Izgalmas! Nagyon szurkolok! 
- Köszönöm, élvezem én is, kellenek a feladatok. Meg... tudod, kell jogsi, autó... egy csomó minden, amim még nincs. Jó lesz ez az időszak erre.
[Élvezem = be vagyok sz*rva. K*rvára be vagyok sz*rva. Egyedül nézek minden sz*rnak elébe és nem tudom, hogy mihez kezdek majd magammal, de azt tudom, hogy ennél sokkal többet vártam magamtól. Sokkal nagyobb reményeket fűztem magamhoz. És most itt vagyok. Azt nem tudom, hogy jó helyen vagyok-e... de itt vagyok.

4. halálnem:
- Nem érek rá, de megoldjuk.
- Rendben.
<kicsi idő>
- Na szia! Hogy lesz ma?
- Nem tudom.. én innen nem tudok eljönni.
- Rendben. Érezd jól magad én hazamegyek, elég volt a ma estéből.
- Köszönöm!
- Mit?
- Nem tudom. Ne haragudj!
- Nem haragszom.
[Rendben. = továbbra sincs még mandarin sem. Te meg nem ezt mondtad. De mindegy, nem is számítok már másra inkább, mástól sem. Így legalább tényleg nem haragszom, maximum azt gondolom, hogy én főztem. Hát akkor megeszem. Megérdemlem, ebben biztos vagyok. Akármit is... ]

5. halálnem:
- Végül is, nem vagyok én egyedül. Mindenkit ismerek a környéken.
- Örülök, hogy jó helyen vagy! Büszke vagyok rád!
[Mindenkit ismerek a környéken = Nyakas Rosé. Te vagy az én társam!]

6. halálnem:
- Én nem is tudom... látom, hogy mennyit haladtál előre. És nagyon jó ezt látni, komolyan...
- Köszönöm!
[Köszönöm = Ember, miről beszélsz?! Azt sem tudom, hogy merre az előre, hogy mit csinálok, hogy jó-e, hogy minek?!] 

7. halálnem:
- Ne aggódj! Kézben tartok mindent, velem minden rendben lesz! Inkább a többiekkel törődj, nekik nagyobb szükségük van rá.
- Biztos?
- Biztos. Tudod, hogy vigyázok magamra.
[Biztos. = Nem. Nem biztos. Sőt, biztos nem. Szeretném, ha egy kicsit vigyázna rám valaki, de a világért sem vallanám be. ]

8. halálnem:
- Ráérsz ma?
- Persze.
<kicsi idő>
- Mégsem jó. Nagy baj?
- Dehogyis!
[Dehogyis! = Nem baj. Bennem van k*rva nagy baj. Igazából, te sem tudtad volna megoldani.]

9. halálnem:
- Nem olyan vagy mint régen, más.
- Elfáradtam. 
- Igen azt látom, elnyomott a rendszer.
- Ja.
[Ja. = Fárasztó volt önmagamnak lenni, szóval feladtam egy kicsit. De inkább mesélj magadról mert ez nekem túlságosan kellemetlen és nem akarok előtted bőgni. Tudod mit? Inkább úgy csinálom, mint régen! Nevetek, örülök az életnek. Na? Nem.. igaz... ezen még te is átlátsz. Nem jó így.]

10. halálnem:
- Te vagy a példaképem! Annyira erős vagy, mindent túlélsz! Mindent legyőzöl, megoldasz! Néha szeretnék olyan lenni, mint te!
- Ez jól esik, köszönöm.
[Ez jól esik = édes vagy. Egy nap tízszer meghalok egy kicsit legalább. Erre most jöttem rá. Ahogy ezt írtam épp. Olyan akarsz lenni mint én? Ez egy érzelmi hullámvasút drágám, de többet van lent mint fent. Biztos, hogy ezt akarod te? Szerintem nem. Nagyon nem. Én sem akarok a helyemben lenni. Más miért?]

*t á r s a s  m a g á n y*